Az elmúlt években Magyarországon is egyre több gazdát érint a ragadozók kártétele. A farkas elsősorban az északi hegyvidéki területeken és környékükön van jelen, az aranysakál pedig az ország nagy részén elterjedt. Mindkettő elsősorban a juhokat, kecskéket, borjakat és a baromfit veszélyezteti. A farkas Magyarországon védett faj, ezért a gazdák számára a megelőzés a legfontosabb eszköz. A jól megépített villanypásztor ebben kulcsszerepet játszik, de csak akkor, ha a kiépítése kifejezetten ragadozók ellen készül, nem csupán az állatok bent tartására.

Miben más a ragadozó elleni kerítés?

Egy legelőkerítés feladata, hogy a jószág bent maradjon. A ragadozó elleni kerítésnek ezzel szemben a kintről érkező, okos és kitartó állatot kell megállítania. A farkas és a sakál:

  • alulról próbálkozik: inkább átbújik vagy átás, mint átugrik;
  • vizsgálja a kerítést: a gyenge pontokat, például a laza szálakat, a sarkokat és a talajegyenetlenségeket keresi;
  • tanul: ha egyszer áramtalan kerítésen jutott át, ezt megjegyzi;
  • éjjel és szürkületkor aktív, amikor a gazda nincs a helyszínen.

Két-három szál a bent tartáshoz elég lehet, a ragadozók távol tartásához viszont nem. A kétszálas szarvasmarha-kerítés alatt egy sakál vagy farkas akadálytalanul átjut.

Szálmagasság és felépítés

Irányadóan legalább öt szál, 20, 40, 60, 90 és 120 cm magasságban ad jó védelmet. Az alsó szálak sűrűsége a legfontosabb, mert a ragadozó itt próbál átbújni.

SzempontIrányérték
Szálak5 szál: 20, 40, 60, 90, 120 cm
Kerítésmagasságlegalább kb. 120 cm
Készülék energiájakb. 5–6 J vagy több
Feszültség a kerítésenne essen 5000 V alá
Földeléslegalább 3 db, kb. 1 m-es horganyzott karó
Növényzeta nyomvonalon rövidre nyírva

A kerítés kövesse a terep vonalát. A mélyedéseknél, árkoknál és vízmosásoknál keletkező réseket külön szállal vagy kiegészítő oszloppal zárja le, mert a ragadozók pontosan ezeket keresik meg. Ahol lehet, a karám legyen lekerekített vagy ovális alakú, kevés éles sarokkal.

Tipp: A legalsó szálat ne emelje magasra csak azért, hogy kevesebbet kelljen kaszálni. A túl magasan futó alsó szál alatt a ragadozó átbújhat vagy átáshat, ez a ragadozó elleni kerítések egyik leggyakoribb hibája.

Háló a kisebb karámokhoz

A kisebb, mobil karámokhoz a villanypásztor háló is jó választás. A háló alul sűrűbb, mint a szálas kerítés, így a sakálnak kevesebb esélyt ad. Feltétele, hogy a feszültség itt se essen 5000 V alá, a nyomvonal füve pedig mindig rövid legyen, mert a háló alsó szálai különösen érzékenyek a benövésre.

A háló alacsonyabb a ragadozó elleni szálas kerítésnél, ezért a farkas által veszélyeztetett területeken inkább éjszakai karámként, más intézkedésekkel együtt használja.

Az éjszakai karám

A ragadozók elleni védekezés egyik leghatékonyabb módszere, ha az állatokat éjszakára egy kisebb, jól védett karámba vagy zárható épületbe terelik. Ennek több előnye van:

  • egy kis karámot sokkal könnyebb ragadozóbiztosan megépíteni, mint egy egész legelőt;
  • a kisebb kerítést könnyebb gyakran ellenőrizni és tisztán tartani;
  • a szürkületi és éjszakai órákban, amikor a ragadozók a legaktívabbak, az állatok a legjobban védett helyen vannak.

Az éjszakai karámot érdemes a lakóépülethez vagy a tanyához közel kialakítani. A szükséges készülékteljesítmény becsléséhez használja a villanypásztor kalkulátort, és válasszon a nagyobb, 5 joule feletti villanypásztor készülékek közül.

Zászlós szalag: kiegészítő, átmeneti eszköz

A farkas óvatos, az ismeretlen tárgyakat kerüli. Ezt használja ki a zászlós szalag, amelyet néhol rémzsinórnak is neveznek: egy kötélre vagy villanypásztor-vezetőre sűrűn, kb. 50 cm-enként színes szövet- vagy műanyag zászlókat lógatnak.

Fontos tudni, hogy a zászlós szalag hatása idővel csökken, mert a ragadozók hozzászoknak. Ezért:

  • inkább rövid ideig, a legnagyobb veszély idején alkalmazza;
  • a zászlókat néhány hetente helyezze át más kerítésszakaszra;
  • áram alá helyezve hatékonyabb, de önmagában nem helyettesíti a megfelelő villanypásztort.

Karbantartás: a gyenge pont mindig megtalálható

Egy ragadozó elleni kerítés csak annyit ér, amennyit a leggyengébb pontja. A rendszeres ellenőrzés ezért nem elhagyható.

  1. Feszültség: naponta, legalább a készüléktől legtávolabbi ponton mérje meg.
  2. Akkumulátor: tartsa mindig feltöltve, mert a kerítés kikapcsolása után a ragadozó gyorsan rájön, hogy átjuthat.
  3. Növényzet: a nyomvonalat tartsa kb. 10 cm alatt.
  4. Földelés: száraz időszakban ellenőrizze, és szükség esetén bővítse.

Tipp: A villanypásztor mellett a nagytestű, a nyájhoz szoktatott őrkutyák is sokat segíthetnek. A kettő együtt általában hatékonyabb, mint bármelyik önmagában.

Gyakori kérdések

Elég-e a meglévő kétszálas kerítés a sakál ellen?

Általában nem. A sakál a kétszálas kerítés alatt könnyen átjut. Legalább az alsó részt sűríteni kell, vagy hálót kell használni.

Mekkora feszültség kell?

Ragadozók ellen irányadóan ne essen 5000 V alá a kerítésen, a legtávolabbi ponton mérve is.

Kapok-e segítséget a kármegelőzéshez?

A ragadozók kártételével és a megelőzés támogatásával kapcsolatban érdemes a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnál, illetve a helyi szakhatóságnál érdeklődni.

Védi-e a villanypásztor a baromfit a sakáltól?

Igen, a jól feszített, áram alatt tartott baromfiháló a sakál ellen is véd. A részleteket a baromfihálóról szóló cikkünkben olvashatja.