Egy frissen telepített villanypásztor tavasszal kiválóan működik, aztán júniusra valahogy „elgyengül”. A készülék ugyanaz, a földelés ugyanaz, mégis kevesebb a feszültség. Az ok legtöbbször a növényzet: a kerítés alatt felnövő fű, gaz és a belógó ágak folyamatosan vezetik el az energiát a földbe. A jó hír, hogy ez a hiba jól kezelhető, ha érti a működését és időben lép.
Miért vesz el energiát a növényzet?
A villanypásztor akkor működik, amikor az állat a vezetőhöz és a talajhoz egyszerre ér, és ezzel zárja az áramkört. Egy fűszál pontosan ugyanezt teszi, csak folyamatosan. Egyetlen szál hatása elhanyagolható, de egy hosszú kerítés mentén több ezer érintkezési pont adódik össze.
A veszteség erősen függ az időjárástól. Száraz, napos délután a fű viszonylag rossz vezető, harmatos reggelen vagy eső után viszont sokkal jobban vezet. Ezért fordul elő, hogy a kerítés délben rendben van, hajnalban mégis átjár rajta az állat.
A veszteséget a következők növelik:
- a vezetőhöz érő növényzet mennyisége és nedvessége,
- a talajhoz közeli szálak száma (az alsó szál szinte mindig a legnagyobb fogyasztó),
- a vezető ellenállása, mert a nagy ellenállású zsinóron a kerítés vége felé eleve kevesebb feszültség jut,
- a gyenge földelés, amely miatt a rendszer kevésbé tudja kompenzálni a terhelést.
Kaszálás: a legolcsóbb megoldás
A leghatékonyabb védekezés továbbra is a kerítés alatti sáv rendszeres rövidre vágása. Néhány bevált gyakorlat:
- Tartson fenn egy kaszált sávot a kerítés vonalában, hogy a fű ne nőjön fel a legalsó szálig.
- Igazítsa a kaszálást az alsó szál magasságához. Juhoknál és sertéseknél, ahol az alsó szál irányadóan 15 cm körül van, gyakrabban kell vágni, mint szarvasmarhánál, ahol 50 cm-en fut.
- A levágott füvet ne hagyja a szálon. A kasza után ráterült, nedves rendek ugyanúgy szivárgást okoznak.
- Figyeljen a sarkokra és a kapuk környékére, ahol a gép nehezebben fér hozzá, és gyakran itt marad meg a gaz.
Tipp: Mobil kerítésnél egyszerűbb a kerítést egy kicsit odébb húzni, mint kaszálni. Rotációs legeltetésnél a frissen lelegelt területre áthelyezett szálat jóval kevesebb fű éri.
Az alsó szál kapcsolhatósága
Többszálas kerítésnél az alsó egy-két szál a legkitettebb. Ha ezeket egy szigetelt kapcsolón keresztül köti a többihez, akkor erős benövés, hó vagy hosszabb távollét idején egyszerűen leválaszthatja őket, miközben a felső szálak teljes feszültséget kapnak.
A kapcsolót a készülékhez közel, könnyen elérhető helyre érdemes tenni. Ha a készülék több kimenettel rendelkezik, az alsó szálakat külön kimenetre is kötheti. A leválasztott szál persze nem véd, ezért ez átmeneti megoldás: juhoknál, sertéseknél és vadvédelemnél, ahol az alsó szál kulcsfontosságú, a cél mégis a rendszeres kaszálás.
A kapcsolókat és összekötőket a csatlakozók kategóriában találja.
Méretezze a készüléket a növényzethez
Ha a benövés nem kerülhető el teljesen, a készüléknek elegendő tartalékkal kell rendelkeznie. A számítás alapja a teljes vezetékhossz, vagyis a kerítéshossz és a szálak számának szorzata.
| Növényzet | Irányadó energiaigény | Példa: 1 km kerítés, 3 szál (3 km vezető) |
|---|---|---|
| Alacsony, rendszeresen kaszált | kb. 0,2 J/km | kb. 0,6 J |
| Közepes | kb. 0,4 J/km | kb. 1,2 J |
| Erős benövés | kb. 0,8 J/km | kb. 2,4 J |
A kapott érték mellett az állatfaj minimális igényét is vegye figyelembe: szarvasmarhánál és lónál irányadóan 1–2 J, juhnál és kecskénél kb. 3 J, vaddisznónál kb. 4 J. A kettő közül mindig a nagyobb a mérvadó. A számítást a villanypásztor kalkulátor automatikusan elvégzi.
Fontos látni, hogy az erősebb készülék nem helyettesíti a karbantartást. Csak időt ad, hogy a kaszálást ne kelljen a fű minden centiméteréhez igazítani.
A vezető és a földelés szerepe
Benőtt kerítésnél a jól vezető, alacsony ellenállású zsinór vagy szalag előnye különösen látszik, mert a kerítés távoli végén is több feszültség marad. Hosszú szakaszon érdemes a szálakat több ponton összekötni egymással (a külön kapcsolt alsó szál kivételével), így az áram több úton juthat el a kerítés végéig.
A földelés legalább annyira fontos: erős terhelés mellett a gyenge földelés tovább rontja a helyzetet. Ha a benövés miatt erősebb készülékre vált, a földelőkarók számát is igazítsa hozzá, nagyjából 2–3 joule-onként egy karóval számolva. A mérés módját a teszterről szóló cikkünk mutatja be.
Tipp: Mérje meg a kerítés végét kora reggel, harmatban is. Ha ekkor is megvan legalább 3000–4000 V, a rendszer a nap többi részében biztosan rendben lesz.
Gyakori kérdések
Használhatok gyomirtót a kerítés alatt?
Ez a terület jellegétől, a legelő használatától és a helyi szabályoktól függ. Legelőn, ahol az állatok a kerítés mentén is legelnek, a mechanikus kaszálás általában a biztonságosabb választás.
Mennyire szabad belógnia a vezetőnek?
Lehetőleg sehol ne érjen a talajhoz vagy a fűhöz. A jól feszített, megfelelő oszloptávolsággal rögzített vezető kevésbé hajlik le, így a fű is később éri el.
Miért gyengébb a kerítés reggel, mint délután?
A harmat és a pára jól vezetővé teszi a füvet, ezért a veszteség reggel a legnagyobb. Ha a feszültség ilyenkor esik a kritikus szint alá, kaszálásra vagy erősebb készülékre van szükség.
