Ha egy gazdát arról kérdezünk, miért gyenge a kerítése, általában a készüléket vagy a vezetőt gyanúsítja. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gondok nagy része a földelésnél kezdődik. A földelőkarók a készülék mellett, a szem elől rejtve dolgoznak, ezért könnyű megfeledkezni róluk, pedig a rendszer teljesítményének felét ők határozzák meg.

Miért ennyire fontos a földelés?

A villanypásztor csak akkor üt, ha az áramkör bezárul. Amikor az állat megérinti a vezetőt, az impulzus a testén át a talajba jut, és onnan a földelőkarókon keresztül tér vissza a készülékbe. Ha a karók nem tudják ezt az áramot hatékonyan „összegyűjteni” a talajból, az ütés gyenge lesz, bármilyen erős is a készülék.

Úgy is fogalmazhatunk: a talaj és a földelés a kerítés második vezetője. Egy nagy teljesítményű készülékhez rossz földeléssel olyan, mintha egy erős szivattyút vékony csőre kötnénk.

A gyenge földelés alattomos hiba, mert a kerítésen mért feszültség akár rendben is lehet. A teszter ugyanis a vezető és a talaj között mér, az állaton átfolyó áramnak viszont a földelőkarókon keresztül kell visszajutnia. Árulkodó jel, ha a mérés jó értéket mutat, az állatok mégis egyre bátrabban közelítik meg a szálat, vagy ha a kerítés száraz időben érezhetően gyengébb, mint eső után. Ilyenkor a készülék cseréje helyett először a földelést vizsgálja meg.

Hány földelőkaró kell?

Az irányadó szabály: legalább két, kb. 1 méteres horganyzott földelőkaró, és nagyobb készüléknél többre van szükség. Durván 2–3 joule készülék-teljesítményenként számoljon egy karóval, 5 J felett pedig legalább hárommal.

Készülék energiájaIrányadó karószám (kb. 1 m-es)
2 J-ig2 db
2–5 J2–3 db
5–10 J3–4 db
10 J felett4 db vagy több (kb. 1 karó / 2–3 J)

Száraz, homokos vagy köves talajon ennél is több karó, illetve hosszabb karó indokolt. A karószámot a villanypásztor kalkulátor is kiszámolja a készülék-teljesítmény alapján.

Hogyan helyezze el a karókat?

A karók elhelyezése legalább annyira számít, mint a számuk.

  • Távolság egymástól: kb. 2–3 méter. Ha túl közel vannak, ugyanabból a talajtérfogatból „gyűjtenek”, és alig javítanak egymáson.
  • Elrendezés: egy sorban vagy L alakban, egyetlen, megszakítás nélküli vezetékkel összekötve.
  • Távolság más földelésektől: irányadóan legalább kb. 10 méter az épületek villamos földelésétől, vízvezetékektől és más fémszerkezetektől.
  • Anyag: horganyzott karó, horganyzott vezeték és bilincs. Kerülje a különböző fémek (például réz és horganyzott acél) közvetlen érintkezését, mert ott korrózió indul meg, és az érintkezés idővel romlik.
  • Bekötés: a bilincs szorosan fogja a karót, a csatlakozást ne fedje rozsda vagy festék.

A karókat lehetőleg árnyékos, nedvesebb talajrészre verje le, például egy épület északi oldalánál vagy csurgó közelében, de ne az épület villamos földeléséhez közel. A szükséges karókat, bilincseket és összekötő vezetéket a földelés kategóriában találja.

Tipp: Ne spóroljon a karók hosszán és számán. Egy-két plusz karó a beruházás töredékébe kerül, a hatása viszont az egész kerítésen érezhető.

Talaj és száraz időszak

A talaj vezetőképessége elsősorban a nedvességtartalmától függ. Agyagos, nyirkos talajon két-három karó is kiváló eredményt adhat, ugyanaz a rendszer homokos vagy köves területen nyár közepére érezhetően gyengülhet.

Mit tehet, ha a talaj száraz?

  • Verjen le több és hosszabb karót, egymástól megfelelő távolságra.
  • Válasszon olyan helyet, ahol a talaj tovább megőrzi a nedvességet.
  • Aszályos időszakban a karók környékének locsolása átmenetileg javíthat a helyzeten, de tartós megoldásnak nem tekinthető.
  • Nagyon száraz területen alkalmazzon földvisszavezetéses rendszert: a kerítésben a feszültség alatti szálak mellett földelt szálak is futnak, amelyeket a készülék földelő kivezetésére kötnek. Így az állat egyszerre érinti a feszült és a földelt szálat, és az áramkör a talajtól függetlenül is bezárul.

A télen fagyott talaj szintén rosszabbul vezet. Ilyenkor a mélyebbre nyúló karók előnye különösen megmutatkozik.

Így ellenőrizze a földelést teszterrel

A földelés minősége egyszerű méréssel ellenőrizhető. Szüksége lesz egy digitális villanypásztor-teszterre és néhány acélrúdra vagy vascsőre.

  1. Kapcsolja ki a készüléket.
  2. A készüléktől legalább kb. 100 méterre zárja rövidre a kerítést: néhány acélrudat verjen le a talajba, és döntse őket a vezetőhöz, hogy szilárdan érintkezzenek vele.
  3. Kapcsolja be a készüléket, és mérje meg a kerítés feszültségét. Az a cél, hogy a rövidzár jelentősen, irányadóan 2000 V alá vigye le.
  4. Ezután menjen a földelőkarókhoz. A teszter egyik pontját a legtávolabbi földelőkaróhoz érintse, a másikat egy attól kb. 1 méterre a talajba szúrt fémpálcához.
  5. Ha a mért érték néhány száz voltnál (irányadóan 200–300 V-nál) nagyobb, a földelés kevés: több karóra, jobb helyre vagy jobb csatlakozásokra van szükség.

A mérés végén ne felejtse el eltávolítani a rövidzárat. A megfelelő mérőeszközöket a teszterek között találja.

A leggyakoribb földelési hibák

  • Egyetlen karó, „mert eddig is elég volt”.
  • Túl rövid karó, vagy csak félig leverve.
  • A karók túl közel egymáshoz, vagy az épület földelése mellett.
  • Lazán rögzített, rozsdás vagy festett bilincs.
  • Vegyes fémek, például rézvezeték horganyzott karón.
  • Szakadt vagy elvékonyodott összekötő vezeték a készülék és a karók között.
  • Száraz, homokos talaj, ahol a karószámot nem növelték meg.

Összefoglalás

A jó földelés legalább két, nagyobb készüléknél három vagy több, kb. 1 méteres horganyzott karóból áll, egymástól 2–3 méterre, más földelésektől távol, nedvesebb talajrészen. Kerülje a vegyes fémeket, és időnként ellenőrizze a csatlakozásokat. Évente legalább egyszer, a száraz nyári időszakban pedig külön is érdemes elvégezni a rövidzárás mérést: néhány perc munka, és pontosan megmutatja, hogy a rendszer alapja rendben van-e.