Ha a karám az udvar, az istálló vagy a tanya közelében van, és évekig ugyanott marad, a hálózati, 230 V-ról működő készülék a legkényelmesebb megoldás. Nincs akkumulátorcsere, nincs töltögetés, és a teljesítmény sem függ a napsütéstől. Cserébe a telepítés több odafigyelést kíván: a készüléket védett helyre kell tenni, az impulzust megfelelő kábellel kell kivezetni, és számolni kell a villámcsapás kockázatával is.
Mikor jó választás a hálózati készülék?
A hálózati üzem ott előnyös, ahol a kerítés helyhez kötött, és 230 V-os csatlakozás elérhető pár tíz méteren belül. Tipikus példa a lovak állandó karámja, a tejelő tehenek itatóhoz közeli kifutója vagy egy tanya körüli vadvédelmi kerítés.
A hálózati készülékek jellemzően nagyobb energiát adnak le, mint az elemes társaik, így hosszabb, több szálas vagy erősebben benőtt kerítést is elbírnak. Az üzemeltetési költség alacsony: egy átlagos készülék fogyasztása többnyire néhány watt, ami az éves villanyszámlán alig látszik.
| Szempont | Hálózati (230 V) | Akkumulátoros (12 V) | Napelemes |
|---|---|---|---|
| Helyhez kötöttség | erős | mobil | mobil vagy félállandó |
| Karbantartás | minimális | rendszeres töltés | panel tisztítása, akku ellenőrzése |
| Elérhető energia | jellemzően a legnagyobb | közepes | a panelmérettől függ |
| Villámveszély | a hálózat felől is | csak a kerítés felől | csak a kerítés felől |
Ha a karám messze esik a hálózattól, vagy évszakonként vándorol, az akkumulátoros vagy napelemes megoldás általában praktikusabb.
Hová kerüljön a készülék?
A hálózati készülékek többsége beltéri használatra készül, ezért száraz, fedett helyre, falra szerelve a helyük. Néhány szempont, amelyet érdemes betartani:
- Száraz, páramentes hely. Az istállók levegője gyakran nyirkos és ammóniás; ha lehet, válasszon szellőzőbb helyiséget, például a szerszámos kamrát.
- Gyerekek elől elzárva. A készülék kerüljön olyan magasra vagy olyan helyiségbe, ahol gyerek nem fér hozzá.
- Távol a gyúlékony anyagtól. Széna, szalma, alom közelébe ne szerelje, mert a csatlakozásoknál keletkező szikra tüzet okozhat.
- Távol a nagy fogyasztóktól. Szivattyúk, kompresszorok közvetlen szomszédsága nem szerencsés.
- Áram-védőkapcsolóval védett áramkör. Ha az aljzat körében nincs FI-relé, a gyártók jellemzően dugaljba illeszthető védőkapcsoló használatát javasolják.
A villanypásztor-készülékekre vonatkozó biztonsági szabvány az MSZ EN 60335-2-76. Csak e szerint minősített, CE-jelölésű készüléket használjon, és tartsa be a gyártó szerelési utasítását.
Az impulzus kivezetése: miért kell külön földkábel?
A leggyakoribb hiba a hálózati telepítésnél, hogy a készüléket közönséges háztartási vezetékkel kötik össze a kerítéssel. Ezek a kábelek néhány száz voltra készülnek, a villanypásztor impulzusa viszont több ezer volt. A szigetelés idővel átüt, az impulzus a falba, a csőbe vagy a talajba szivárog, és a kerítésen alig marad feszültség.
A helyes megoldás a nagyfeszültségű, kifejezetten villanypásztorhoz gyártott földkábel, amelyet a csatlakozók és kábelek között talál. A szereléskor ügyeljen a következőkre:
- Épületen belül a kábel ne érjen földelt fémszerkezethez, és a falon átvezetésnél is legyen szigetelve.
- Földben védőcsőben vezesse, olyan mélyen, hogy a pata és a traktorkerék ne sértse meg.
- Ne fusson egy csőben a hálózati, telefon- vagy adatkábellel.
- A toldásokat kerülje; ha mégis szükséges, a csatlakozást tegye szárazon tartható helyre.
Tipp: Mielőtt a kábelt a földbe teszi, kösse be ideiglenesen, és mérje meg a feszültséget a kerítés elején. Így kiderül, ha a kábel vagy a bekötés hibás, mielőtt eltemetné.
Földelés hálózati készüléknél
A hálózati készülék a nagyobb energia miatt erősebb földelést is igényel. Irányadóan legalább 2–3 darab, kb. 1 méteres horganyzott földelőkaróra van szükség egymástól 2–3 méterre, 5 joule feletti készüléknél pedig nagyjából 2–3 joule-onként egy karóra számoljon. A karókat lehetőleg olyan helyre verje, ahol a talaj nyáron is nyirkos marad.
Fontos szabály, hogy a villanypásztor földelése ne kerüljön az épület védőföldelésének, a vízvezetéknek vagy a telefonkábelnek a közelébe. A gyártói utasítások jellemzően legalább 10 méter távolságot írnak elő a többi földelőrendszertől. A földelés kapcsát soha ne kösse a ház földelésére vagy fém épületszerkezetre.
A karók számáról, elhelyezéséről és ellenőrzéséről külön cikkben írtunk részletesen.
Villámvédelem: két irányból is jöhet a baj
A hálózati készülék különösen kitett a villámnak, mert a túlfeszültség nemcsak a kerítés felől, hanem az elektromos hálózat felől is érkezhet. A védekezés ezért kétirányú:
- A kerítés oldalán villámvédőt (szikraközös levezetőt) érdemes beépíteni, saját, a készülék földelésétől távol eső földeléssel.
- A hálózat oldalán túlfeszültség-védő aljzat vagy elosztó csökkenti a kockázatot.
- Vihar előtt a legbiztosabb, ha a készüléket a hálózatról és a kerítésről is leválasztja.
Tipp: Szereljen a kerítés felé menő kábelbe egy szigetelt szakaszoló kapcsolót. Így vihar előtt vagy javításkor egyetlen mozdulattal leválaszthatja a kerítést, és nem kell a csatlakozókkal bajlódnia.
A témát részletesen a villámvédelemről szóló cikkünk tárgyalja.
Gyakori kérdések
Lehet-e a hálózati készüléket a szabadba szerelni?
Csak akkor, ha a gyártó kifejezetten kültéri használatra engedi. Ellenkező esetben fedett, száraz helyre tegye, mert a nedvesség és a páralecsapódás a készülék meghibásodásához vezethet.
Milyen hosszú lehet a földkábel?
Megfelelő minőségű, nagyfeszültségű kábellel akár több száz méter is megoldható, de minden méter veszteséggel jár. Érdemes a készüléket olyan helyre tenni, ahonnan a kerítés a lehető legrövidebb úton elérhető.
Táplálhatok egy hálózati készülékkel két külön karámot?
Igen, egy készülék több karámszakaszt is elláthat, ha a teljes vezetékhosszra elég az energiája. Azt viszont kerülni kell, hogy ugyanazt a kerítést két külön készülék táplálja.
Mi történik áramszünet esetén?
A hálózati készülék ilyenkor leáll. Ahol ez kockázatos, például ragadozók elleni védelemnél, érdemes olyan megoldást választani, amely 12 V-os akkumulátorról is üzemeltethető tartalékként.
