Villanypásztor készülék kiválasztása: joule, feszültség és hatótáv

A készülék a villanypásztor szíve, és egyben az a tétel, amelynél a legtöbben bizonytalanok. A dobozokon joule, kilovolt és kilométer szerepel, gyakran olyan nagy számokkal, amelyek a valóságban ritkán teljesülnek. Ebben a cikkben megmutatjuk, mit jelentenek ezek az adatok, és hogyan választhat olyan készüléket, amely a saját kerítésén is megbízhatóan dolgozik.

Tárolt és kimeneti energia: melyik számít?

A készülék energiáját joule-ban (J) adják meg, de kétféle értékkel találkozhat:

• Tárolt energia: a készülék kondenzátorában egy impulzus előtt felhalmozott energia.
• Kimeneti (leadott) energia: az a rész, amely ténylegesen kijut a kerítésre. Ez mindig kisebb a tároltnál, mert egy része a készülék belső áramköreiben elvész.

Összehasonlításnál mindig azonos fajta értéket vessen össze. Ha az egyik adatlap tárolt, a másik kimeneti energiát közöl, a két szám nem mérhető össze egymással. A kerítés szempontjából a kimeneti energia a beszédesebb.

Az energia határozza meg, hogy a készülék mekkora terhelés mellett is képes magas feszültséget tartani. Terhelésnek számít minden, ami energiát von el: a hosszú vezető, a hozzáérő növényzet, a kopott szigetelők és a nedves idő.

Mit árul el a feszültség, és mit nem?

A feszültséget kilovoltban (kV) adják meg. Ez dönti el, hogy az impulzus átjut-e a szőrzeten vagy a gyapjún, és eléri-e a bőrt. A kerítés mentén irányadóan legalább 3000–4000 V szükséges, juhoknál, kecskéknél és vadaknál inkább 5000 V felett.

A dobozon szereplő legnagyobb feszültség azonban többnyire terhelés nélkül mért érték. Amint a kerítést rákötik, és az első fűszálak hozzáérnek, a feszültség csökken. Egy kis energiájú készülék magas üresjárati feszültséggel is összeomolhat egy hosszabb, benőtt szakaszon. A jó készüléket ezért nem a legnagyobb kV-érték jelzi, hanem az, hogy terhelés alatt is tartja a feszültséget. Ha az adatlap megadja a feszültséget valamilyen terhelésnél is (például ohmban kifejezett ellenállásnál), az sokkal többet mond.

A gyártói kilométer-adatok értelmezése

Sok készüléknél feltüntetik, hány kilométer kerítést képes ellátni. Ezek a számok jellemzően ideális körülményekre vonatkoznak: egyetlen jól vezető szál, növényzet nélkül, kiváló földeléssel. A gyakorlatban viszont több szálat húzunk, a zsinórok és szalagok ellenállása nagyobb a drótokénál, a fű pedig hozzáér a vezetőhöz.

A gyártói km-adatot ezért tekintse felső határnak, ne tervezési alapnak. Biztonságosabb, ha a saját kerítéséből indul ki, és abból számolja ki a szükséges energiát.

Így számolja ki a szükséges teljesítményt

A számítás két lépésből áll.

1. A vezetőhossz és a növényzet alapján. Szorozza meg a kerítés hosszát a villamosított szálak számával, majd a kapott kilométerértéket a növényzettől függő irányértékkel:

2. Az állatfaj alapján. Minden állatnál van egy minimális energia, amely alatt az ütés nem elég meggyőző:

A két eredmény közül a nagyobbat vegye alapul, és hagyjon tartalékot a későbbi bővítésre, valamint a csapadékos, buja időszakra.

Két példa. Egy 600 méteres juhlegelő 4 szállal 2,4 km vezetőt jelent. Közepes növényzetnél ez kb. 1 J volna, de a juhok miatt legalább 3 J-os készülék indokolt, vagyis itt az állatfaj dönt. Egy 1,5 km hosszú, 2 szálas szarvasmarha-legelő 3 km vezetőt jelent; erős benövésnél ez kb. 2,4 J, ami már meghaladja a marhához elegendő minimumot, így itt a növényzet a meghatározó.

Tipp: Nem kell fejben számolnia. A villanypásztor kalkulátor a kerítés hossza, a szálak száma, a növényzet és az állatfaj alapján megadja az irányadó készülék-teljesítményt.

Táplálás: hálózat, akkumulátor vagy napelem?

A táplálás módja legalább olyan fontos, mint az energia, mert ez határozza meg, mennyi munkával jár az üzemeltetés.

• Hálózati (230 V): állandó, épület közeli kerítéshez ideális. Nem kell akkumulátort tölteni, és a nagyobb teljesítményű készülékek jelentős része ilyen. A készüléket védett helyre szerelik, a kerítéshez szigetelt földkábellel vezetik ki az impulzust.
• Akkumulátoros (12 V): távoli legelőn, ahol nincs hálózat. Az akkumulátort rendszeresen tölteni kell, a kapacitását a készülék fogyasztásához kell igazítani.
• Elemes (9 V): kisebb, rövidebb ideig használt karámokhoz, kertekhez. Számoljon azzal, hogy az elemcsere folyamatos költség.
• Napelemes kiegészítés: az akkumulátort napelem tölti, így a karbantartás jelentősen csökken. Irányadóan kb. 10 W panelteljesítmény jut 1 J készülék-teljesítményre.

Léteznek kombinált készülékek is, amelyek hálózatról és akkumulátorról egyaránt üzemeltethetők. Ezek akkor praktikusak, ha a készüléket időnként más-más helyszínen használja. A választékot a villanypásztor készülékek kategóriában táplálás szerint is áttekintheti, a napelemes rendszer elemeit pedig a napelemek között találja.

GPS-es és távfelügyelt készülékek

Az utóbbi években megjelentek olyan készülékek is, amelyekbe helymeghatározó (GPS) és mobilhálózati modult építenek. Ezek a telefonra küldhetnek értesítést, ha a kerítés feszültsége egy beállított érték alá esik, és a készülék helye is követhető, ami lopás esetén jelenthet segítséget.

Ilyen funkcióra főként akkor van szükség, ha a kerítés messze van, ritkán jár arra, vagy értékes állományt véd. Egy ház melletti karámnál a hagyományos készülék és egy egyszerű teszter általában elegendő. Ha távfelügyeletet keres, érdeklődjön, milyen mobil-előfizetést igényel az eszköz, és mekkora a többletfogyasztása, mert ez az akkumulátor méretezését is befolyásolja.

Összefoglalás

• Az energiát és a feszültséget mindig együtt nézze: a terhelés alatti teljesítmény a döntő.
• Tárolt és kimeneti energiát ne hasonlítson össze egymással.
• A gyártói km-adat felső határ, nem tervezési érték.
• Számoljon a teljes vezetőhosszal, a növényzettel és az állatfaj minimumával, és hagyjon tartalékot.
• A táplálást a helyszínhez válassza: ahol elérhető a hálózat, ott általában az a legegyszerűbb megoldás.