A villanypásztor az egyik legolcsóbb és legrugalmasabb módja annak, hogy az állatokat bent, a vadat pedig kint tartsa. Aki először találkozik vele, gyakran azt gondolja, hogy egy állandóan áram alatt lévő drót tartja vissza a jószágot. A valóság ennél érdekesebb: a rendszer egy rövid, kellemetlen, de veszélytelen ütéssel tanítja meg az állatot arra, hogy a vezetőt ne érintse meg. Az alábbiakban sorra vesszük, mi történik a kerítésben, milyen részekből áll, és mire érdemes már a tervezésnél figyelni.
Lélektani gát, nem fizikai akadály
Egy hagyományos kerítés a szilárdságával tart vissza: a deszka vagy a drótfonat ellenáll a nekifeszülő állatnak. A villanypásztor vezetője ezzel szemben vékony és könnyű, egy elszánt tehén különösebb erőfeszítés nélkül átszakíthatná. Mégsem teszi, mert az első néhány érintésből megtanulja, hogy a szál kellemetlen, és ettől kezdve tisztes távolságot tart tőle.
Ebből két fontos dolog következik. Az egyik, hogy a kerítésnek az első naptól megbízhatóan ütnie kell. Ha az állat gyenge vagy kimaradó ütést kap, nem alakul ki a tisztelet, és később sokkal nehezebb visszatanítani. A másik, hogy a láthatóság is számít: az állatnak észre kell vennie a vezetőt, különben nekiszalad, mielőtt tanulhatna belőle.
Zárt áramkör: így jut el az ütés az állathoz
A működés kulcsa az áramkör. A készüléknek két kivezetése van: az egyik a kerítés vezetőjére csatlakozik, a másik a földelőkarókra. Amíg semmi nem érinti a vezetőt, az áramkör nyitott, áram nem folyik.
Amikor az állat hozzáér a vezetőhöz, a teste lezárja a kört. Az impulzus a vezetőből az állaton át a talajba jut, onnan a földelőkarókon keresztül vissza a készülékbe. Az állat ezt rövid, éles ütésként érzi.
Ebből érthető, miért a földelés a rendszer fele. Ha a földelés gyenge, a kör nagy ellenálláson zárul, és az ütés jóval gyengébb lesz, akkor is, ha maga a készülék kifogástalan. Száraz, homokos vagy köves talajon ez különösen gyakori gond, ezért külön cikkben foglalkozunk a villanypásztor földelésével.
Tipp: Ha a készülék működik, mégis gyenge az ütés, először mindig a földelést ellenőrizze. A hibák jelentős része itt keresendő.
Mit csinál pontosan a készülék?
A készülék nem folyamatos áramot ad. Belül egy kondenzátort tölt fel, majd azt nagyjából másodpercenként egyszer, a másodperc ezredrészénél is rövidebb impulzusban kisüti a kerítésre. Az impulzus feszültsége több ezer volt, az időtartama és az energiája viszont korlátozott.
Ez a felépítés teszi lehetővé, hogy az ütés elég erős legyen a tanításhoz, mégse okozzon sérülést. Az impulzusok közötti szünetben az állat vagy az ember el tud húzódni, nem „ragad rá” a vezetőre. A villanypásztor-készülékekre vonatkozó biztonsági szabvány, az MSZ EN 60335-2-76 többek között ezeket a jellemzőket szabályozza.
Két értéket érdemes megkülönböztetni:
- Feszültség (V, kV): ez dönti el, hogy az impulzus átjut-e a szőrzeten vagy a gyapjún, és eléri-e a bőrt. A kerítésen irányadóan legalább 3000–4000 V legyen, juhoknál és vadaknál inkább 5000 V felett.
- Energia (J, joule): ez mutatja meg, mekkora vezetőhosszt és mennyi hozzáérő növényzetet tud kiszolgálni a készülék úgy, hogy a feszültség ne essen le túlságosan.
A kettő csak együtt értelmezhető. Nagy feszültség kis energiával egy hosszú, benőtt kerítésen gyorsan összeomlik, nagy energia gyenge földeléssel pedig nem jut el az állatig. A választás részleteit a készülékválasztásról szóló cikkünk mutatja be.
A rendszer öt fő része
Legyen szó egy kis kerti karámról vagy több hektáros legelőről, minden villanypásztor ugyanazokból az elemekből épül fel.
| Elem | Feladata | Mire figyeljen |
|---|---|---|
| Készülék | Előállítja az impulzust | Energia a vezetőhosszhoz és a növényzethez |
| Vezető | Továbbítja az impulzust | Ellenállás, láthatóság, szakítószilárdság |
| Szigetelő | Elválasztja a vezetőt az oszloptól | Ép, repedésmentes, UV-álló legyen |
| Oszlop | Tartja a vezetőt a megfelelő magasságban | Távolság, stabilitás, merev sarkok |
| Földelés | Lezárja az áramkört | Elég karó, nedves talaj, jó csatlakozás |
Készülék
Táplálás szerint lehet hálózati (230 V), akkumulátoros vagy elemes, illetve napelemmel kiegészített. Épület közeli, állandó kerítésnél a hálózati a legkényelmesebb, távoli legelőn az akkumulátoros vagy napelemes megoldás a jellemző.
Vezető
A műanyag zsinórokba és szalagokba vékony fémszálakat szőnek, ezek anyaga és száma határozza meg, mennyire jól vezetnek. A drót vezet a legjobban, a szalag látszik a legjobban, a háló pedig kisebb állatoknál ad teljes körű védelmet.
Szigetelő
Ha a vezető közvetlenül egy fa- vagy fémoszlophoz érne, az impulzus egy része a talajba szivárogna. A szigetelő ezt akadályozza meg. Már egy megrepedt darab is érezhető feszültségesést okozhat.
Oszlop
Mobil karámnál könnyű műanyag vagy üvegszálas karókat, állandó kerítésnél fa- vagy fémoszlopokat használnak. A sarkoknál és a végpontokon erősebb, merevített oszlop kell, mert ott hat a legnagyobb húzóerő.
Földelés
Horganyzott földelőkarók a készülék közelében, amelyek a talajon keresztül zárják az áramkört. Irányadóan legalább két, kb. 1 méteres karó szükséges, egymástól 2–3 méterre, nagyobb készüléknél több.
Mit érdemes eldönteni a tervezésnél?
A legtöbb probléma nem a telepítéskor, hanem a tervezéskor dől el. Mielőtt bármit megvásárolna, gondolja végig:
- milyen állatot szeretne bent vagy kint tartani, mert ettől függ a szálak száma és magassága;
- milyen hosszú lesz a kerítés, és hány szálon fut, mert a készüléket a teljes vezetőhosszhoz kell méretezni;
- mennyire nő be a nyomvonal, mert a hozzáérő fű folyamatosan elvezeti az energiát;
- honnan kapja a rendszer az áramot.
Ha ezekre megvan a válasz, a villanypásztor kalkulátor kiszámolja az irányadó készülék-teljesítményt, valamint az oszlopok és szigetelők számát. Aki egyben szeretné beszerezni a szükséges elemeket, annak az összeállított villanypásztor csomagok jelenthetnek egyszerű kiindulópontot.
Gyakori kérdések
Folyamatosan áram alatt van a kerítés?
Nem. A készülék rövid impulzusokat ad ki, nagyjából másodpercenként egyet. Két impulzus között a vezetőn nincs feszültség, ezért érintés után el lehet engedni.
Miért nem üt a kerítés, ha a készülék jelzőfénye villog?
A jelzőfény csak azt mutatja, hogy a készülék dolgozik. Ha az állat mégsem kap ütést, legtöbbször gyenge a földelés, szakadt a vezető, rossz egy csatlakozás, vagy a növényzet vezeti el az energiát. Ilyenkor teszterrel érdemes szakaszonként végigmérni a kerítést.
Kell földelés, ha az állat amúgy is a földön áll?
Igen, éppen ezért kell. Az állat a talajon keresztül zárja a kört, az impulzusnak pedig a földelőkarókon át kell visszajutnia a készülékbe. Földelés nélkül nincs zárt áramkör, így ütés sincs.
Bármilyen állathoz használható?
A legtöbb haszonállathoz, háziállathoz és vadriasztáshoz igen, de a szálak száma, magassága és a szükséges energia fajonként eltér. A tervezést mindig ahhoz az állathoz igazítsa, amelyet bent vagy kint szeretne tartani.
